„Köszönöm neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán elmenőben, vigasztaltál mikor magányos voltam, elringattál, amikor a haláltól féltem."

(Márai Sándor: A nőkről általában)