„Ilyenkor az idő megállni látszik, … s arra készteti, kényszeríti az embert, hogy ő maga is így tegyen. Megálljon, s eszméljen saját magára…, hogy felkészüljön várni a várhatatlant (a jövőt).”
142 diákhoz és rokonaikhoz szóltak ezek a gondolatok, melyek után a hagyományos szalagtűzés és a vidám, felhőtlen szórakozást nyújtó műsorok következtek a Művelődés Háza és Könyvtára színháztermében.
 A diákság és a tantestület közös vacsorájával, táncával zárult az ünnep immár az iskola impozáns aulájában.