| Az ÁVG hátsó udvarának építéséről |
|
|
 Nyáron hallottam a Diákönkormányzat tagjaitól, hogy a régóta tervezett iskolaudvar építése augusztus utolsó hetében kezdetét veszi. A munkálatok vállalkozó szellemű építészmérnök-hallgatók részvételével zajlottak, de akadtak szép számmal ÁVG-s diákok és tanárok is, akik lelkesen ragadtak ásót, fűrészt, lapátot, hogy megépülhessen az udvar.
Hétfőn, az építés első napján megvitatásra kerültek a főbb teendők, és kialakultak a munkacsoportok is. A diákok és hallgatók három csapatra oszlottak, a pavilonon és pergolán munkálkodókra, valamint a földmunkákat végzőkre. Az építkezést csaknem egész héten verőfényes napsütés kísérte, így zavartalanul folyhatott a betonozás, fűrészelés-csavarozás, ásás, lapátolás. Az építőbrigád vidáman ásta ki a Tudás Fájának majd’ másfél méter mély helyét, rakta le spirális formába mérnöki pontossággal a szegélyköveket, szerelte össze és állította fel a pavilont és a pergolát, ásott fel és hordott el töménytelen mennyiségű földet, és egyengette el a murvát. Sajnos a szeptember beköszöntével érkezett a rossz idő is, így le kellett lassítani a munkát.Minden nap egy órakor átvonultunk a Móricz kollégiumba egy kiadós ebédre, majd tovább folyt a kemény munka. Tanárnőink finom süteményekkel támogattak minket, a hőségben a frissítőt pedig a szóda jelentette. Uzsonnaidőben pillanatok alatt elfogyott a teli tálca zsíros kenyér. Az átdolgozott nap végén mindenkinek jól esett a szabadban, bográcsban elkészített vacsora. Ekkor megpihenhettünk, megvitathattuk a nap eredményeit, a másnapi terveket, és vidám eszmecsere kezdődött a diákok, hallgatók és tanárok között. A munkálatokról több sárospataki médium is tudósított, valamint egy képsorozat is készült, aminek felhasználásával a későbbiek során egy rövid videó mutatja be az udvar felépülését. Mint ÁVG-s diák, szívesen vettem részt az intézmény egy régi tervének megvalósításában, ahol teljesen új tapasztalatokra és ismeretekre tettem szert – mint a szegélykövek lerakása, ásás, vakolás, betonozás – jobban megismerhettem diáktársaimat, új barátokat szerezhettem az egyetemisták személyében, és ami a legfontosabb: felejthetetlen emlékekkel gazdagodtam az építőtábor során. Tóth Gréta, 13.D 2010. szeptember 8.            |
| < Előző | Következő > |
|---|
