A felvételi és beiratkozási eljárás 149 új diákot hozott gimnáziumunkba, ám teljes jogú tagjává az iskolának csak a végzős évfolyamok irányította „beavatási szertartás” után válhattak. A játékos, vidám vetélkedőn megmutatkozott az új osztályok sok-sok erénye, jó néhány gyengesége, de ezzel együtt is elnyerték egy évig viselendő „mazsola” státuszukat, melyet vicces, komoly eskütétellel erősítettek meg.

    Avatótok első, gyakorlati részét mi, „főnökeitek és feljebbvalóitok” teljesítettnek vesszük. Azonban ahhoz, hogy hivatalosan az ÁVG diákjaivá válhassatok, le kell tennetek egy esküt, amit én hangosan felolvasok, és ti „alázatotok” jeléül torkotok szakadtából utánam ismételtek. Az alázat jele a térdelés, úgyhogy arra kérlek benneteket, hogy most mindannyian térdeljetek le az aulában és tegyétek a kezeteket a szívetekre:

Én…, az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium mazsolája ünnepélyesen fogadom, hogy az iskolában
-    nem lesz karikás ostorom,
-    nem leszek betyár,
-    és nem fogok bő gatyát hordani.
Amellett, hogy a világ legszebb és legnehezebb nyelvét beszélem, megtanulok angolul, és németül vagy olaszul.
Tenni fogok azért, hogy rajtam kívül még 657-en értsék azt, hogy mire gondolok, amikor azt mondom:
-    Árpád-kör,
-    7 óra 50 perc,
-    igazolás 5 munkanapon belül,
-    tankönyvek átvétele augusztus végén,
-    házi vizsga,
-    faltakarítás,
-    virággyűjtés,
-    énekkar,
-    mazsolaavató.
Ígérem, hogy a végzősök számára szabad utat biztosítok a büfénél, a bejárati ajtónál, a folyosón és az ebédlőben.
Büszkén gondolok a végzősökre, a legjobbakra, a műsorok megmentőjére, Sipos Istvánra.
Szeretni fogom a déli harangszó kísérete helyett Erős Pistával eltöltött ebédemet, fél 3-kor.
Itt élek majd Sárospatak szívében! Informatikában mi leszünk a császárok!
És igenis nálunk tanulnak a legszebb csajok!

Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium, én így szeretlek!